A mostani vintázs őrületben érdemes kicsit több figyelmet fordítani erre a kissé régimódi, ám annál szebb színekben pompázó drágakőre.
A "gránát" név eredetére kétféle magyarázat létezik: lehet, hogy az ásványcsoport a gránátfa gyümölcsétől kapta nevét, mivel a legtöbb gránát piros színű, mint a gránátalma; de az is lehet, hogy a szó a latin „granum” szóból ered, mivel a gránát igen gyakran apró szemek alakjában fordul elő.
A gránátok sok és változatos fajtája közül drágakőnek csak a szép színűek és átlátszók alkalmasak, amelyeket nemes gránátoknak nevezünk.
Régebben a gránát - a múlt század közepén és különösen a 80-as és 90-es években - rendkívül kedvelt és divatos volt, és ebből az időből igen sok szép gránátékszer, nyakék, karkötő, melltű származik. Ezeket a százéves ékszereket most a vintázs őrültek és gyűjtők keresik óriási erőkkel.
A gránát egyébként, mint csiszolóanyag is fontos, és zsebórák csapágyaiba is használják.
Hatékony regeneráló és energia feltöltő drágakő.
Higgadtságot, ugyanakkor szenvedélyt is hoz, tisztítja és egyensúlyba hozza az energiát. Csökkenti a hiperaktivitást, erősíti az önbizalmat, büszkeséget kölcsönöz viselőjének, a gyökércsakrára helyezve enyhíti a bőrrel kapcsolatos panaszokat, stabilizálja a vérnyomást, és elűzi a lehangoltságot.
Ez a kő vonzza a tisztaságot, az őszinteséget és a megértést.
Ajándékként a gránát mindig a feltétlen hűséget és ragaszkodást fejezte ki, de ha a kő elvesztette ragyogását, az mindig közelgő veszélyre, vagy katasztrófára figyelmeztette tulajdonosát.
Szóval vigyázzatok, ellenőrizzétek rendszeresen gránát ékszereteket, hogy mindig olyan szépen ragyogjon, mint Cristináé :)
